fuu..hát helló :) életem legrosszabb hetén vagyok túl, az biztos, de nem szeretném részletezni. nem akarok emlékezni arra, hogy valaha is volt ez a hét. most már, hogy itthon vagyok minden oké, vagyis hát...nemtudom. olyan furcsán érzem magam. mármint...barátnőmmel kimentünk meccsre, és először nem is jó társasághoz keveredtünk, utána odamentünk barátnőm osztálytársaihoz..és tök rosszul éreztem magam. mert ők ott elvoltak, de én nem igazán ismertem őket, szóval csak ott ültem csendben, és a fejem is megfájdult attól hogy ott ordibáltak. aztán ott volt egy csomó ember, akiket ismerek, de mégis olyan idegennek éreztem őket. és hát nem maradtunk végig, hanem leültünk egy játszótéren utána, és beszélgettünk. és felmerült egy csomó minden, hogy ő hova akar majd menni továbbtanulni, meg ilyenek...és felmerült a nyár is. és én nagyon várom, semmit nem várok annyira, mint hogy meleg legyen, menjünk a partra fürödni meg minden, de belegondoltam, hogy annyi, de annyi embert megismertem most egy év alatt, és sokkal töb időt is töltöttem velük, mint az itteniekkel, és velük szinte egész nyáron nem is fogok találkozni. és most a mecscen belegondoltam, már néha jobban ismerőseimnek érzem azokat az embereket, és tökre nem fogom tudni az ottani sztorikat és ez olyan rossz...és nem tudom hogy miért, mert nyáron végre lesz időm mindenkivel találkozni itthon, de valahogy 3-4-nél több ilyen nincs; itthonról már csak azok érdekelnek, akikkel tényleg jóban vagyok, amúgy a másokról úgymond pletykák annyira már nem...és ez ijesztő néha, olyan furcsa érzés...és kétségeim vannak hogy akkor majd mi lesz...és ez nagyon rossz. annyi minden, és mindenki megváltozott ez alatt az egy év alatt...de még egyenlőre nem érzem, hogy az összhatása negatív, vagy pozitív-e ennek...na majd kiderül.
egyenlőre csak azt tudom, hogy ezt a hetemet nagyon gyorsan el akarom felejteni:|


♥♥♥